PALATINUS ISTVÁN:
A KÁRÁSZ CSALÁD ÉS HORGOS TELEPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE
Ismeretszerzés szempontjából, a mindent alátámasztó dokumentumok mellett, fontos szerepet játszik a szájhagyomány. (Ez a mód, mely kis és nagy közösségekre jellemző egyaránt, könnyen felfogható és megjegyezhető történetek folyamát formálja meg, mozaikját a megélt igazságnak.)
A hagyomány apáról fiúra száll, mint olyan kincs, amelyet rozsda meg nem mar, és ami eltulajdoníthatatlan. Az élettel megajándékozott családi múlt összetartó melegét jól ismerte gr. Batthyány Karolina, III. Kárász Imre felesége, aki sok gondot fordított arra, hogy gyermekei és unokái ismerjék és megőrizzék múltjukat.
A Kárász család múltjára vonatkozólag ezen az úton indultam el, hogy felkeltsem az érdeklődést e nagy múltú és számunkra olyan fontos családdal kapcsolatban, hiszen volt olyan időszak, amikor Horgos léte egészen a család életéhez idomult, eggyé vált vele.
Fő forrásomul Kárász llona Mária Anna nővér elbeszélése szolgált, aki ugyancsak ebből a hagyományból merített.
A Kárász család - a legrégibb hagyományok szerint - gyökereit a honfoglalás előtti időkre vezeti vissza. A fejedelem után a legfőbb igazságszolgáltató – bírói hatalmat gyakorolták: kárchász, kárbíró. Nemzetségük jele a kárász hal volt. A honfoglalás után, Szent István térítésekor nem akarták elhagyni őseik pogány hitét. Titokban a pogány vallást gyakorolták továbbra is, és bíráskodtak, mint régen. Csak Szent Lászlónak sikerült őket keresztvíz alá hajtani. Ekkor kapták a Heves megyei (Eger környéke) birtokokat. Ebből az időből származik Szatmár megyében Kárász falu, majd a Dunántúlon Kárász-Köblény. A Kárász család címereMindezt jelképesen mintázza meg az ősi címer is: a bíráskodás jelvénye a három dombon álló három tölgyfa melyek alatt tartották a törvénynapokat, felette kék égben két csillag között egy félhold az ősök pogány hitének jelképei. A dombok alatt ezüst víz, melyből egy hal, kárász dugja ki a fél testét, a család, a nemzettség jelképe. A címer takarója kék és piros, felette az ötagú nemesi korona sisakkal, a nemesi rang birtokjegyei. A sisakon egy gólya áll csőrében egy tekergő kígyóval, a mocsaras vidéknek a jele.
A tatárjárás a birtokba kapott területeket szétdúlta, megsemmisítette. Utána a király a déli végeken, Krassó Szörényben adott a családnak birtokot. Emléküket itt őrzi Krassóvár - Karas Severin (Románia) és a Karas folyó. Itt építettek várat, és ezt őrizték a török hódításokkor. A vár ostroma előtt a fiatal szülők hároméves gyermeküket a család összes irataival együtt Privigyébe (Nyitra megye, ma Szlovákia) küldik a Pongrácz nagyszülőkhöz. Ők az iratokat az Abaúj megyei Lelesz bencés kolostorba helyezik megőrzésre. A kolostorban pusztító tűzvész sok más irattal felemészti. A gvardián írásban értesíti a család akkori fejét az iratok megsemmisüléséről (családi iratokban, Országos Levéltár, Budapest). A gyermekből katonatiszt lesz, Németoszágba, Stuttgart környékére kerül. Ez az ág sokáig fennáll. A német katonatiszti család utolsó férfi sarja az 1914. évi világháborúban hal el.
A Magyarországi ág felvidéki katonacsalád marad.
A családfa' legősibb személyként karánsebesi Kárász Miklóst ismeri. 1581-ben született, alsó lehotai Skultéty Annával élt házasságban. A reformáció új változásokat hoz a családi életben. Hat gyermekük közül Lukács Nyitrán református püspökként múködik. Fiai közül Krisztián-Péter-lmre és János, Pázmány Péter prédikációinak hatására visszatérnek a katolikus hitre. Krisztián-Péter-lmre hogy igazolja hithűségét, belép a Jézus Szíve társaságba, jezsuita lesz, majd később Marczalon plébánoskodik. Az atyai örökségből a ráeső földbirtokrészt a privigyei jezsuita rendházra hagyja.
Testvére, János azon fáradozik, hogy visszaszerezze a család ősi birtokait, de hiteles iratok híján csak nemessége nyer megerősítést az Abaúj megyei bencés kolostor gvárdiánjának, a mindent megsemmisítő tűzvészről szóló levele alapján. Igy a már meglévő birtokokat nem szaporíthatta.Kárász Miklós Antal (1715-1797) Fia, Miklós Antal, ötödik gyermekként született 1715-ben Privigyében. A tehetségesnek látszó fiút jogásznak szánja az apja. Bécsben együtt tanul a nagyképességű Grassalkovich fiúval, akihez jó barátság fűzi egész élete folyamán.
Amikor Csongrád vármegye újra alakult 1723-ban, a felvidéki nemesek ide és más délvidéki részekre húzódtak le, hiszen jelesebb hivatalt csak ők viselhettek. Ez kihívást jelentett Kárász Miklós Antal számára is, aki mint Grassalkovich jó barátja és minden hájjal megkent fiskális, jó hírnévnek örvendett Szegeden. A Kárász Fiút Szeged szabad királyi városa 1739-ben főjegyzőjének választotta meg. Hamarosan egyben városi tanácsnok is lesz, és 1741 -ben országgyűlési követ. Az 1746. február 22-én keltezett királyi rendelet tervbe vette Horgos és Szent Péter-puszták eladását. Szeged városi tanácsa kapott a lehetőségen. 1748/49-ben megbízást ad Kárász Miklósnak, hogy a Helytartó Tanácsnál, amelynek akkor ifjúkori barátja, és ismerőse Grassalkovich Antal volt az elnöke, kijárja a horgosi és szentpéteri területek megvásárlását a város számára. Pozsonyba érkezve Grassalkovich csakhamar felvilágosította barátját, hogy az eladásra tervbe vett pusztákat Szeged városa nem kaphatja meg az 1715-ben hozott 16. törvénycikkely értelmében: „város mint holt kéz nem szerezhet adományt." Felbiztatta hát barátját, hogy vásárolja meg saját maga részére a két pusztát.2 Miklós nem akarta elhalasztani a lehetőséget a birtokszerzésre, hiszen alig pár éwel ezelőtt, 1742-ben vette feleségül Temesváry András szegedi városi főbíró leányát, Anna Máriát.Temesváry Anna Mária (1723-1787)
Úgy gondolta, a birtok nem csak vagyonát gazdagíthatja, hanem tekintélyét is növelné a városi tanács előtt. Gyorsan nyélbe ütötték a szerződést Grassalkovichcsal. és 1749. március ötödikén aláírásukkal hitelesítették. A hírt Szeged városa nem fogadta kitörő örömmel. A tanácsnokok úgy érezték, hogy Kárász Miklós tehetségéve. túljárt az eszükön, és kijátszotta őket. Miklós pedig nem sietett haza, megvárta, hoc\
a kedélyek lecsillapodjanak, csak ezután tért vissza Grassalkovichcsal Szegedre.
A Pozsonyban írt szerződés fontos tételeket tartalmazott:
1. pont: „A királynő Kárásznak és feleségének, Temesváry Anna Máriának, valamint örököseiknek (fiaiknak) adja örök jogon Tisza-Szent Péter- és Horgos-pusztákat, 15 000 rajnai forintért.
2. pont: Kárász a készpénzt Pozsonyban leteszi.
3. pont: Ha a két puszta másik feléért Andrássy Zsigmond (aki úgyszintén igényt nyújtott be a puszták megvételére) a 15 000 forintot nem fizetné meg, akkor Kárász azt is jogosult átvenni."3
1 Országos Levéltár, Kárász dosszié P szekció, Budapest
2 Vö.: Iványi I.: Szabadka, szabad királyi város története II, 118.
3 Gyetvai Péter: A Tiszai Korona-kerület telepítéstörténete I, 672.
Időközben Martonos is fellépet a bérelt területek érdekében. Grassalkovich maga utazott le Zomborba 1749. június 29-én, s a „Norma" című okiratban elvégezte Tiszaszentpéter- és Horgos-puszták megosztását három részre: Andrássy Zsigmond, Kárász Miklós és Martonos község lakói között:
„Először: A kezdő dombtól, ezt másképpen Gulyás-halomnak mondják, észak
felé a Börcsök-halomig a Láda-tó mellett, innen egyenes vonalon egészen a Lapis-halomig, másképp Elterjedt-domb, innen egyenes vonalon egészen a legmagasabb dombig: horgosi Kettős-halom, az én bejegyzésem szerint a geometriai térképen, amely a martonosiak leválasztandó részének készült.
Másodszor: Ki van jelölve, hogy ezeket a birtokokat a szegediek területétől a
Pap-halomtól kezdődően a Kettős-határhalomig, innen a Siska-halomig, innen viszont a Buzgány-halomig, onnan pedig a Szegedről Szentmáriára vezető főútig húzott vonal választja el. A határvonal ezt az utat követve egészen a Kőrös-érig, majd a Szentmáriának határáig tart, itt azután bevégződik. Innen ugyanis a szegediekével együtt állami fémhatárjelzők vannak felállítva. Ezek által van a határ rnegjelölve."4
A területre megállapított összeg befizetése késett, és a határok kijelölése sok
bonyodalmat szült az új szomszédok között. Ezzel magyarázhatjuk, hogy a Kárász által írt kérelemre 1750-ben nem érkezik meg az adománylevél Bécsből. Mária Terézia császárnő több ízben is tájékoztatást és véleményezést kér. Így az adománylevél az 1749-ben megkötött szerződés után csak 22 évre, 1771. március 11-i keltezéssel készül el. Időközben Kárász Miklós 1751-ben megváltotta a visszalépő Andrássy Zsigmond részét is újabb 15 000 forintért.
Az adománylevél Kárász számára a következő feltételeket szabja:
„Az emlékezetes megadományozott Kárász Miklós, a Csongrád megyéhez tartozó birtokokon, Tiszaszentpéteren és Horgoson, amelyek a Szentmária városától Szegedre vezető úton vannak, így a közönségnek és az áthaladó katonaságnak szükségleteire, 100 telkes falut állandó folytonossággal felépítsen, s abba kizárólag katolikus vagy egyesült görög szertartású embereket telepítsen."5
A rendszeres telepítés előtt Szent Péter- és Horgos-pusztán már folyt gazdálkodás. Egyaránt magyar és szláv származású kertészeket találunk a Bács vármegyei szolgabíró 1757/58-as összeírása alapján: Tóth Anna, a horgosi vendéglőt vezeti, Mihajlo Vlach kertész, Mihajlo Dudas kertész, Kollár Antal 1747 óta lakik Szentpéteren, Szegedi Mátyás 1754 óta, Bende Mihály 1759 óta.6
Kárász Miklós több alkalommal is sikertelenül próbálkozott telepeseket hozni az új pusztákra, mert azokat a környező városok, Szeged és Szabadka a jobb életkörülményekkel elvonzották. Kárász jól ráérzett a császári udvar szándékára, amit igazán a két szomszédos szabad királyi város sugalmazott a kormánynak, hogy főleg a katonaság ellátásának terheit akarják az új falura hárítani, az azok számára épített pihenőhelyként. Ezért igyekezett ettől a kötelezettségtől mentes maradni, bár ez nem sikerült neki. Ezt látja alátámasztani az a levélfogalmazvány is, amely a Magyar Udvari Kamara számára készült. A horgosi telepítést akadályozó érveket 6 pontban foglalja
össze:
1. A Martonos által bérelt részeket is értve, a telepítés mégis lehetséges.
2-3. A Magyar Kamarának az a kívánsága, hogy ide kizárólag katolikus vallássú
lakosok telepíttessenek. Ez gyakorlatilag egyáltalán nem lehetséges, hiszen figyelembe kell venni, hogy a terület Szeged, Szentmária városok és a kiváltságos Tiszai kerület között fekszik. Ezért aztán egyáltalán nem lehet feltételezni, hogy az új jövevény katolikusok majd éppen ezt a falusi és terméketlen helyet fogják választani állandó lakóhelyül a kiváltságos és termékeny terület helyett. Ezért itt eredmény csak akkor remélhető, hogyha Kárász Miklósnak megengedtetik, hogy valláskülönbség nélkül és a szabad vallásgyakorlat biztosításával létesíthessen itt falut.
4-5. A martonosiakkal való különbséget és a Martonossal szembeni előnytelenséget részletezi.
6. Miért nem a szegedi és a szabadkai pusztákon szorgalmazzák a falu alapítását? Ha a szegedi Kis lllés, Bilisicza, Csikós Zsemlék és Paphalma bármelyikén létesülne a falu, ott alkalmasabb lenne. A másik falu pedig Szentmária területén, nevezetesen Ludas-pusztán. Ez Szentmária és Martonos közt a középen lenne. E városnak 12 hatalmas és nagyon termékeny pusztája van.
Mivel az előadott érvek alapján nyilvánvaló, hogy az eddigi szorosan vett Kárász-féle birtokrészeken a népesítés nem lehetséges, de nincs is rá szükség, azért nem marad más hátra, minthogy az üdvari Kamara rendeletével vagy királyi leirattal kötelezi Kárász Miklóst a falu létesítésére."7 Mindezt figyelembe véve rendelkezett a kormány az 1771 évi adománylevélben a falu telepítéséről, mint azt már föntebb láttuk.
Kárász kénytelen eleget tenni az adománylevél elvárásának, így 1771/72-ben
hozzálát az új falu telepítéséhez. Igaz, nem a kijelölt helyet veszi célul, hanem a
Kis-Horgostól délebbre eső dombokat, ahol kedvezőbb körülményeket lát az új
életközösség megszervezésére. A telepítést az is megsürgeti, hogy Kárász Pozsonyból 1771. április 11-én olyan felszólító levelet kap, melynek értelmében - ha nem intézkedik a falu telepítéséről -, kénytelen lesz befogadni azokat a német telepeseket, akiket a Temesi Bánságba irányílottak, ha ezeket ott elhelyezni nem lehetne.
Kárász ezután gyorsan cselekedett. Szentpéteren 1771. szeptember 24-én már alá is írták a szerződést ő és 59 jelenlkező gazda.
1772-ben tovább folytatja a telepítést.
4 Zentai Levéltár, Kárász anyag E szekció 138.
5 Zentai Levéltár, Kárász anyag, Adománylevél 1771.
6 Vö.: Gyetvai P. Tkkt 1, 684.
7 Gyetvau Péter: Tkkt. I. 686.
Kárász Ilona:
A horgosi árvaház és a zárda krónikája
A horgosi árvaház és a zárda krónikája szorosan egybefonódik az első világháború kitöréséig lezajló intézkedésekkel. Az akkori közoktatási törvény értelmében - elsősorban a nőnevelés érdekében - úgynevezett zárdai leányiskolákat, leánynevelő intézeteket létesítettek.
Ezt az igényt ismerte fel az egyház. A századforduló idején egyházi vagy magánalapítványokból nyitott meg több leánynevelő intézetet.
Kárász Miklós (1781-1840) már régóta foglalkozott egy árvaház építésének gondolatával. Az akkori járványos betegségek sok áldozatot szedtek. Tizennégy gyermeke közül is alig négyen érték meg a felnőtt kort. A járványok miatt sok árva gyerek maradt a faluban. Legtöbbjükről a faluban úgy gondoskodtak hogy a rokonok, szomszédok örökbe fogadták, és a saját gyermekeikkel együtt nevelték fel őket. Mivel iskola már volt, Kárász Miklós árvaházat is szeretett volna alapítani, de korai halála ebben megakadályozta. Legidősebb leánya, Kárász Karolina férjével, Tománfalvi Feyérváry Miklóssal az 1848-as szabadságharc után kivándorolt Amerikába. Ott alapították meg más telepesekkel együtt Davenport városát, ahol szép templom és zárda is épült. Valószínűleg ott ismerkedett meg a Miasszonyunk Szegény Iskolanővérekkel, akik már régóta folytattak áldásos tevékenységet az Újvilágban. Kárász Karolina bízta meg halála előtt leányát, Coelesztinát a horgosi árvaház létesítésével.
„A Kárász-féle árvaház Horgoson a Szerzetes Társulat 4. árvaháza. Itt a Feyérváry, illetve a Kárász család jótékonysága által az iskolanővérek lehetőséget kaptak az árvák nevelésére. Feyérváry Miklósné, szül. Kárász Karolina az Egyesült Államok Davenport nevű városának lakosa volt, 1888-ban végrendeletileg magyarországi vagyonának jelentékeny részét árva és elhagyott vagy igen szegény szülőktől származott gyermekeknek a katolikus egyház törvényei szerint való nevelésére hagyta örök időkre szóló alapítvánnyal. A végrendelkező leánya, Feyérváry Coelesztina híven teljesítette édesanyja akaratát, és „FeyérváryMiklósné, szül. Kárász Karolina és horgosi és szentpéteri Kárász Miklós alapítványa" - címen 91.600 forintot helyezett el itthon, az Országos Központi Alapítványi Hivatalnál, hogy abból Horgoson (Csongrád megye) egy, az alapító szándékának megfelelő intézetet emeltessenek húsz leányka számára.
Az intézet létrejött, és a kalocsai érsekjoghatósága alá került. 1897. augusztusában utaztak oda az iskolanővérek, hogy a házat berendezzék. Szeptember 30-án jöttek az első árvaleányok, összesen tízen. A nővérek azonnal meg is kezdték működésüket, de az árvaintézetet csak 1898. január 23-án, a Szent Család ünnepén szentelték fel. A nővérek nagy örömére a házavatás után szentmise volt a kápolnában, és az Oltáriszentséget a tabernákulumban helyezték el.
Az intézetnek van osztatlan népiskolája, ahol az alapító szándéka szerint kizárólag csak árvaleányokat oktatnak. A leánykák 6-12 éves korukig ebbe az iskolába járnak, azután 16 éves korukig a háztartás vezetésében és az egyszerűbb női kézimunkákban szereznek jártasságot, ily módon az intézetből kilépve mint szobaleányok, házvezetőnők,
szakácsnők vagy varrónők könnyebben találhattak munkát megélhetésükhöz.
Húsz árvaleány élvezte már évek óta a nevelés jótéteményét, amikor az. alapító leánya, románfalvi Feyérváry Coelesztina - édesanyjának emlékére - kibővítette az intézetet még 20 árva vagy igen szegény leányka részére. Összesen tehát 40 leányt fogadott be az intézet.
Az új építkezés 1912-ben fejeződött be. Az intézet a Szeplőtelen Szűzanya tiszteletére szentelt nagyobb kápolnát, egy nagy iskolatermet, egy második nappali szobát, egy ebédlőt, két nagy hálótermet, fürdőhelyiségeket, ártézi kutat és vízvezetéket kapott. Ez a második alapítónő 63 000 korona alapítvánnyal és 132 hold, 1439 négyszögöl kiterjedésű, tehermentes ingatlannal biztosította az intézet jövőjét.
A horgosi árvaházat többször is meglátogatta Franz Mária Terézia anya, a kalocsai anyaintézet főnökasszonya. Egyik látogatásakor a következőket írta az intézet évkönyvébe: „Különös örömömre szolgál a célszerű, jó nevelés, melyben az árvaleányok itt részesülnek. A szeretet és béke, az ima és az Istennek szentelt munka szelleme maradjon meg továbbra is ebben az Úrnak szentelt hajlékban, és vonja rá Isten áldását!"
Az árvaintézet szép fejlődésében nagy érdeme volt az első főnöknőnek, Ft. Leber Mária Benedikta nővérnek. Szorgalma, gyakorlati érzéke és fáradhatatlan munkássága a legjobb hatással volt a leánykákra is. Egyenes, nyílt jelleme, egyszerűsége és vidám kedélye miatt Kubinszky püspök is nagyra becsülte. Az árvák szerető édesanyja volt. A gyermeki lélek iránt megértő, meleg szívvel viseltetett. Oktatásukban gondozásukban soha ki nem fáradt. A betegeket nagy szeretettel és áldozatkészséggel ápolta, és gondoskodott róluk. Nem csoda, hogy viszonzásul a gyermekek is nagy
szeretettel ragaszkodtak hozzá. Két ízben is volt a ház főnöknője, és itt is fejezte be életét 1919-ben, 67 éves korában." (Franz Mária Terézia anya élete és a Szerzetes Társulat története, Kalocsa, 1925.)
A horgosi zárdában töltött éveikről sokan tudnának beszélni, hiszen sok jó édesanya, háziasszony nevelődött itt a tisztelendő nővérek keze alatt. Egyikük volt Farkas llona (1905-1987), aki 7 éves kisleány volt, amikor Debrecenből idekerült. Eleinte sokat sírt, mivel gyors egymásutánban vesztette el szüleit és két kishúgát. Prefektája a jó Benjamina nővér volt, aki anyja helyett anyja lett. A kisleány gyorsan beilleszkedett a zárda életébe. Naponta jártak a szentmisére, utána reggeli és délig tanulás. Ebéd után a házi munkában segédkeztek. Vasár- és ünnepnapokon délután játszottak, babáztak stb. Időnként színdarabokat adtak elő, amelyekre mindig nagy izgalommal készültek. Az első világháború során több olyan kislány is került az árvaházba, akiknek édesapja elesett a háborúban. Farkas llona 16 éves koráig maradt az árvaházba ahol megtanult főzni, varrni, háztartást vezetni. A tisztelendő nővérek nem feletkeztek meg tanoncaikról, ha kellett, később is gondoskodtak róluk, amennyire csak erejükből telt.
A zárda krónikája szerint T. Mária Szerafina nővér volt a zárda főnöknője 1933-ig. Utána T. Peić Mária Polyxena lett a főnöknő, akit az árvák, de a falu népe is nagyon szeretett. Ebben az időben 16 árvaleány és 2 növendék volt a zárdában. Akkoriban T. Sóti M. Dominika gondnoknő, T. Eichhorn M. Epifánia és T. Kálmán M. Anicéta prefekták gondozták az árvákat, T. Lóczi M. Joáchima volt a szakácsnő, és T.Fleischmann M. Siegmunda vezette a mosókonyhát. Volt udvarosuk, aki a tehenet gondozta, fát vágott és egyéb ház körüli munkákat végzett.
Sok szép ünnep tette kedvessé a kislányok életét. Például Szent Miklós est december 6-án. Ilyenkor átjött Ft. Virág István plébános úr, a káplánok és még néhány vendég a faluból, akik gondoskodtak cukorkáról, apróságokról. Két nagyobb lány a faluból Mikulásnak és krampusznak öltözött. A felköszöntő versek után "Szent Miklós" felolvasta a gyermekek hibáit is. Ezután szétosztotta az ajándékcsomagokat.
A falubeliek szokása volt az árvák részére ajándékot, élelmet, ruhafélét hozni az ünnepek alkalmával: hoztak lisztet, babot, baromfit, paprikát, kalácsot, ruhafélét stb.
Karácsony estéjén kis színpadi jelenetet mutattak be az árvák. Némely nehezebb évben csak szerényvolt az ajándék: egy pár kötött, meleg harisnya, édesség, cukorka, füge volt a szép karácsonyfa alatt. Az ünnep délutánján énekeltek, társasjátékokat játszottak.
1934-ben ünnepelték Ft. Virág István plébános úr aranymiséjét június 26-án. Ezen a napon szentelték fel a templomban az új lourdes-i oltárt. A plébános úr a püspök úrtól ez alkalommal kitüntetést is kapott sokévi áldásos működéséért. Az ünnepelt reggel 8-kor fehérruhás kislányok és fehér virágcsokros kisfiúk sorfala között, 46 paptársától kísérve ment a templomba. A kis árvalányok is ott voltak fehér ruhában. Az ünnepi szentmisén T. Mária Bertilla nővér (Bács-Palánkáról) orgonált, és az általa betanított énekkar gyönyörűen énekelt.
Az év őszén az árvaházban megalakult a Szívgárda, külső tagok is betársultak. A fiúk Szívgárdáját Ft. Hegyi Pál káplán szervezte meg.
1935. II. 2-án meleg ruha és cipő került kiosztásra a szegények között. A falu népének adományát a kedvesnővérek osztották szét.
Tisztelendő Kopunović Mária Annunciáta általános főnöknő látogatásakor meg volt elégedve a Kedves Nővérek működésével.
Junius 28-án szívgárdista ünnepet tartottak, 80 gyermek járult közösen a szentáldozáshoz. Ez alkalommal új tagokat is vettek fel. A zárdakertben színdarabot adtak elő A természet hódol Jézus Szívének címmel.
Utassy Mária Kosztka nővér az új prefekta, aki 16 évig maradt itt egyfolytában. Az árvák nagyon szerették.
A plébános névnapjára Fodor Coelesztina (a későbbi kántornő) tanította be az árvákat szép énekre.
Kirándulás a Reöck-majorba. Az egész ház apraját-nagyját meghívták vendégségbe. A család nagy jótevője volt a zárdának.
1936. II. A gárdagyűlésen a gyermekek dolgozatot írtak. Akié a legjobban sikerült, az Kis Szent Teréz imakönyvet kapott ajándékba.
Március 13. A horgosi elemi iskola igazgatója hivatalosan kérdéseket tett fel a zárda főnöknőjének: (Kérdés-felelet szóról szóra kimásolva)
Ki az alapítónő? - Kárász Karolina.
Mikor és hol alapította? - Amerikában 1888.
Ki a főnöknő? - Peić Mária Polyxena rajz és kézimunka-tanítónő.
Ki nevezte ide ki? - A Suboticai Anyaház.
Kik működnek még az intézetben?
Sóti Mária Domináta kézimunka-tanítónő.
Utasi Mária Kosztka óvónő
Lóczi Mária Joachima szakácsnő
Németh Erzsébet (jelöltnő) a konyhában kisegítőnő
Fleischmann Mária Siegmunda a kertész (egyben) mosónő és betegápoló.
Móra Pál - cseléd.
Miből tartja fenn magát az árvaház?
Az alapítónő által hagyott földből.
Mi a napirend?
Fél 6 órakor felkelés.
fél 8 órakor iskola
12 órakor ebéd
du. iskola
fél 5-6 tanulóóra
6 vacsora
Utána a nagyok a konyhában, a kicsik pedig kézimunkáznak.
Mi a nevelés célja és eredménye?
Az alapítónő által előírt szabály megtartása, s ennélfogva eredményes is.
A gyermekek kora?
2-4 évesig -; 4-7 évesig 1; 7-11 évesig 7; 11-15 évesig 10. Összesen vannak 18-an.
Március 15. A rendőrkapitány kereste a főnöknőt az árvaház ügyében.
1936. III. 30. éjjel rablás történt a templomban. Egy hét múlva a zárdakertben eldobva találtak egy erős zárat, és a plébániára vitték. Kiderült, hogy a Kárász-család kriptáját az éjjel feltörték, és a zárat a kertbe dobták a rablók. A nagylétrát is elvitte éjjel a zárdaudvarról. Másfél hónap múlva megkerültek a betörők.
Tichy Béla gyógyszerész húsvétra élő báránykát küldött az árvaháznak. Az árvák újra kirándultak a Reöck-majorba.
Az újabb vizitáció alkalmával a lisztelendő anya buzdítása, dicsérete jólesik a munkába belefáradt nővéreknek.
A kis elsőáldozók ebben az évben 110-en voltak, 54 leány és 56 fiú. A zárdában kávét és kalácsot reggeliztek.
Június 6-án az árvák földjéből holdanként 4000 dinárért az állam ki akar sajátítani egy területet kövesútnak, de még az 1915-i kövesút területe sincs kifizetve.
Sírva jött könyörögni egy szegény ember temetési költségért. Kapott.
Amstadt Erzsike jelöltnő (később M. Mirella nővér) hazajött szüleihez a nyári szünidőben, és belátogatott a zárdába.
Nagyboldogasszony ünnepére szép lourdes-i barlang került kőből a zárda kertjébe.
Miasszonyunk napján egyik kis árvalány 9 éves korában meghalt. Bukov Marikát a szívgárdisták részvételével temették el.
Decemberben bevezették a villanyt a zárdába. Bereczki József kántor karácsonyra minden árvának egy csomag süteményt és egy zsebkendőt ajándékozott.
1937 februárjában 9 mázsa krumplit kaptak az árvák.
Márciusban egy rádiót kaptak (Fodor Gellérttől), amelyen meghallgatták Bangha Béla SJ. szentbeszédét.
Húsvétkor hímestojásokat és kisbárányt ajándékoztak az árváknak.
A zárda részére zongorát vettek a szabadkai zárdából.
1937. VII. 4. Ft. Makra Gyula újmiséje. Az árvalányok mind fehér ruhába, csokorral, zászlókkal kísérték a templomba. Utána mindenkit megvendégeltek. Susák Annus árvalány szépen szavalt, dicséretet is kapott érte.
Szeptemberben kezdte a tisztelendő főnöknő Kárász llonát tanítani az I. osztály anyagából. A szülők a tanításért járandóságot fizetnek.
Az ősszel új téglakerítést építettünk a zárda köré.
Novemberben Feyérváry Coelesztina, az alapítónő leánya meghalt Mezőberényben. A kápolnában gyászmisét mondtak érte.
1938. V. 25-én kezdődött Budapesten az Eucharisztikus Kogresszus. Vezetője a pápai legátus, Msgr. Eugenio Pacelli bíboros államtitkár volt. (Egy év múlva:XII. Pius pápa.) Virág plébános úr vezetésével többen is elutaztak oda Horgosról, a tisztelendő főnöknő, a kántorék is. Csodálatosan szép, mély lelki élményekkel tértek haza.
A falubeliek szokása volt az árvák részére ajándékot, élelmet, ruhafélét hozni az ünnepek alkalmával: hoztak lisztet, babot, baromfit, paprikát, kalácsot, ruhafélét stb.
Karácsony estéjén kis színpadi jelenetet mutattak be az árvák. Némely nehezebb évben csak szerényvolt az ajándék: egy pár kötött, meleg harisnya, édesség, cukorka, füge volt a szép karácsonyfa alatt. Az ünnep délutánján énekeltek, társasjátékokat játszottak.
1934-ben ünnepelték Ft. Virág István plébános úr aranymiséjét június 26-án. Ezen a napon szentelték fel a templomban az új lourdes-i oltárt. A plébános úr a püspök úrtól ez alkalommal kitüntetést is kapott sokévi áldásos működéséért. Az ünnepelt reggel 8-kor fehérruhás kislányok és fehér virágcsokros kisfiúk sorfala között, 46 paptársától kísérve ment a templomba. A kis árvalányok is ott voltak fehér ruhában. Az ünnepi szentmisén T. Mária Bertilla nővér (Bács-Palánkáról) orgonált, és az általa betanított énekkar gyönyörűen énekelt.
Az év őszén az árvaházban megalakult a Szívgárda, külső tagok is betársultak. A fiúk Szívgárdáját Ft. Hegyi Pál káplán szervezte meg.
1935. II. 2-án meleg ruha és cipő került kiosztásra a szegények között. A falu népének adományát a kedvesnővérek osztották szét.
Tisztelendő Kopunović Mária Annunciáta általános főnöknő látogatásakor meg volt elégedve a Kedves Nővérek működésével.
Junius 28-án szívgárdista ünnepet tartottak, 80 gyermek járult közösen a szentáldozáshoz. Ez alkalommal új tagokat is vettek fel. A zárdakertben színdarabot adtak elő A természet hódol Jézus Szívének címmel.
Utassy Mária Kosztka nővér az új prefekta, aki 16 évig maradt itt egyfolytában. Az árvák nagyon szerették.
A plébános névnapjára Fodor Coelesztina (a későbbi kántornő) tanította be az árvákat szép énekre.
Kirándulás a Reöck-majorba. Az egész ház apraját-nagyját meghívták vendégségbe. A család nagy jótevője volt a zárdának.
1936. II. A gárdagyűlésen a gyermekek dolgozatot írtak. Akié a legjobban sikerült, az Kis Szent Teréz imakönyvet kapott ajándékba.
Március 13. A horgosi elemi iskola igazgatója hivatalosan kérdéseket tett fel a zárda főnöknőjének: (Kérdés-felelet szóról szóra kimásolva)
Ki az alapítónő? - Kárász Karolina.
Mikor és hol alapította? - Amerikában 1888.
Ki a főnöknő? - Peić Mária Polyxena rajz és kézimunka-tanítónő.
Ki nevezte ide ki? - A Suboticai Anyaház.
Kik működnek még az intézetben?
Sóti Mária Domináta kézimunka-tanítónő.
Utasi Mária Kosztka óvónő
Lóczi Mária Joachima szakácsnő
Németh Erzsébet (jelöltnő) a konyhában kisegítőnő
Fleischmann Mária Siegmunda a kertész (egyben) mosónő és betegápoló.
Móra Pál - cseléd.
Miből tartja fenn magát az árvaház?
Az alapítónő által hagyott földből.
Mi a napirend?
Fél 6 órakor felkelés.
fél 8 órakor iskola
12 órakor ebéd
du. iskola
fél 5-6 tanulóóra
6 vacsora
Utána a nagyok a konyhában, a kicsik pedig kézimunkáznak.
Mi a nevelés célja és eredménye?
Az alapítónő által előírt szabály megtartása, s ennélfogva eredményes is.
A gyermekek kora?
2-4 évesig -; 4-7 évesig 1; 7-11 évesig 7; 11-15 évesig 10. Összesen vannak 18-an.
Március 15. A rendőrkapitány kereste a főnöknőt az árvaház ügyében.
1936. III. 30. éjjel rablás történt a templomban. Egy hét múlva a zárdakertben eldobva találtak egy erős zárat, és a plébániára vitték. Kiderült, hogy a Kárász-család kriptáját az éjjel feltörték, és a zárat a kertbe dobták a rablók. A nagylétrát is elvitte éjjel a zárdaudvarról. Másfél hónap múlva megkerültek a betörők.
Tichy Béla gyógyszerész húsvétra élő báránykát küldött az árvaháznak. Az árvák újra kirándultak a Reöck-majorba.
Az újabb vizitáció alkalmával a lisztelendő anya buzdítása, dicsérete jólesik a munkába belefáradt nővéreknek.
A kis elsőáldozók ebben az évben 110-en voltak, 54 leány és 56 fiú. A zárdában kávét és kalácsot reggeliztek.
Június 6-án az árvák földjéből holdanként 4000 dinárért az állam ki akar sajátítani egy területet kövesútnak, de még az 1915-i kövesút területe sincs kifizetve.
Sírva jött könyörögni egy szegény ember temetési költségért. Kapott.
Amstadt Erzsike jelöltnő (később M. Mirella nővér) hazajött szüleihez a nyári szünidőben, és belátogatott a zárdába.
Nagyboldogasszony ünnepére szép lourdes-i barlang került kőből a zárda kertjébe.
Miasszonyunk napján egyik kis árvalány 9 éves korában meghalt. Bukov Marikát a szívgárdisták részvételével temették el.
Decemberben bevezették a villanyt a zárdába. Bereczki József kántor karácsonyra minden árvának egy csomag süteményt és egy zsebkendőt ajándékozott.
1937 februárjában 9 mázsa krumplit kaptak az árvák.
Márciusban egy rádiót kaptak (Fodor Gellérttől), amelyen meghallgatták Bangha Béla SJ. szentbeszédét.
Húsvétkor hímestojásokat és kisbárányt ajándékoztak az árváknak.
A zárda részére zongorát vettek a szabadkai zárdából.
1937. VII. 4. Ft. Makra Gyula újmiséje. Az árvalányok mind fehér ruhába, csokorral, zászlókkal kísérték a templomba. Utána mindenkit megvendégeltek. Susák Annus árvalány szépen szavalt, dicséretet is kapott érte.
Szeptemberben kezdte a tisztelendő főnöknő Kárász llonát tanítani az I. osztály anyagából. A szülők a tanításért járandóságot fizetnek.
Az ősszel új téglakerítést építettünk a zárda köré.
Novemberben Feyérváry Coelesztina, az alapítónő leánya meghalt Mezőberényben. A kápolnában gyászmisét mondtak érte.
1938. V. 25-én kezdődött Budapesten az Eucharisztikus Kogresszus. Vezetője a pápai legátus, Msgr. Eugenio Pacelli bíboros államtitkár volt. (Egy év múlva:XII. Pius pápa.) Virág plébános úr vezetésével többen is elutaztak oda Horgosról, a tisztelendő főnöknő, a kántorék is. Csodálatosan szép, mély lelki élményekkel tértek haza.
Júliusban filmet mutattak be Kis Szent Teréz életéről. A plébános úr fizette a jegyeket.
Augusztus 6-án Peić Mária Polyxena Bácsba ment, helyében Buday Mária Blanka lett az új főnöknő.
Ausztusban Fiala Lenkica jelöltnőt egy évre Horgosra helyezték, hogy gyenge egészségét helyreállítsa (ma tisztelendő Mária Ivánka anya, a Miasszonyunk bácskai nővérek elöljárója). Ugyanakkor T. Aurélia ált. tanácsnő is Horgosra érkezett.
Ezen a karácsonyon az árvák az ajándékok és játékok mellett új fekete klottkötényeket is kaptak fehér gallérokkal. Mindjárt fel is vehették, volt nagy öröm.
1939. I. 24. Tisztelendő anya az árváknak cukrot, szentképeket adott. Idén 6 disznót sikerült levágni.
Február 12. meghalt XI. Pius pápa, gyászmise volt érte.
Március. A gyermekek egyházi énektanításon vesznek részt. A fél 9-es diákmisén énekelnek.
III.25. a tisztelendő anya névünnepén az erdőbe kirándultak a gyerekek, így emlékezetes marad ez a szép nap.
A nővérek elvállalták a szentsír díszítését. Reöckéktől húsvétra kisbárány és több hasznos ajándék érkezett (1 mázsa krumpli, 15 kg szappan). A kertben húsvéti nyúlkereskedés volt. Mindenki talált valamit, a gyerekek nagyon élvezték.
A szőlőt saját maguk művelték. Az árvákat az uradalmi szekereken vitték ki, amit nagyon élveztek. Ilona is velük volt.
A gyerekkel kirándulás a Tévedő-erdőbe, ami most körül van kerítve és lezárva. A kulcsokat megkaphatjuk, ha be akarunk menni.
Szeptember 8-án három harang szentelésén vettek részt. A mise most hétköznap a kápolnában van a templomfestés miatt.
1940.II. Virág plébános úr beteg lett, Szabadkán feküdt a szanatóriumban egy hónapig.
Május 10. az újvidéki árvízkárosult gyerekek fogadása a faluban. Több család vitt magával gyerekeket, de a zárdában is maradtak néhányan.
Május 13. Kosztka nővér súlyos beteg lett. Július 5-én Virág plébános úr utolsó kenetet vetett fel. „Két hét múlva meggyógyult." Egyhónapi betegség után jobban lett.
Szeptember 12. Szűzanya névnapján lelki csokrot adtak át a leányok ünnepi ruhában. Ahány jótett, annyi szál virágot vihettek magukkal.
Az árvízkárosultak gyűjtéséből az árvaház 1250 dinárt kapott. Ugyanakkor Ottlik Lujza tanítónő végrendeletileg 3700 dinárt hagyományozott az árvaházra.
Eddig a krónika.
Az árvaház főnöknője Buday Mária Blanka volt egészen 1943-ig. Az árváknak szép hétköznapi ruhákat vett. A II. világháború éveiben, amikor olyan nehéz volt fenntartani a házat, kb. 30 árvalányt gondoztak a nővérek. A lányok a községi elemi iskolába jártak. A nagyobbak a háztartásban és a kertben dolgoztak, amely mintaszerűen szép volt. A zöldségeskert útjai mellett mindenütt szőlőlugasok voltak, sok szép gyümölcsfájuk is volt, még ritkaságok is akadtak, pl. pirosbélű dió, füge, óriás szemű földieper, alma, szilva, barack stb. Emlékezetes maradt a kedves T. Adalberta nővér, aki a konyhát vezette. Mindig tartogatott a zsebében valami jót, kiflit vagy egy-két szem cukrot. A saját szájától vonta el, hogy az árváknak adhassa.
1943-ban Utasy Mária Kosztka lett a főnöknő, a prefekta pedig az eddigi főnöknő, Buday Mária Blanka lett. A háború befejezése után, 1946 nyarán a zárda épületét kisajátították a katonaság részére. A nővéreknek 3 nap alatt ki kellett költözniük. A gyerekeket a főnöknő odaadta a rokonoknak, akiknek pedig nem volt rokonuk, azokat a falubeli jó édesanyák vették oltalmukba. A bútorzatot a plébánia udvarán helyezték el a szabad ég alatt, de elég gyorsan sikerült eladniuk a fölösleges bútort, hiszen nem volt reményük rá, hogy a nagy bútorok tető alá kerülhessenek. Ft. Körmöczi Mátyás plébános úr a plébánia felét átadta nekik azzal, hogy a háztartást is elvállalják. Így a kedvesnővéreknek legalább volt hol rneghúzódniuk. A megélhetés kérdése már sokkal nehezebb volt. A földeket és a kertet is elvették. A plébános úr
a maga kertjét osztotta meg velük. Kézimunkából és egyéb alkalmi munkákból éltek meg.
Közben 1951-ben Mária Arnolda lett a főnöknő. Körmöczy plébános úr halála után Ft. Varbai Jenő lett az új plébános.
A következő adatokat megint az 1956-os krónikából vettük:
Ekkor a főnöknő T. Mária Benyamina volt, T. Arnolda, T. Villibalda, T. Ambrózia és T. Adalberta nővérek voltak vele együtt. A nővérek szerettek volna egy külön kis házba költözni, de ez elmaradt.
1956. IX. 25. Mária Admirábilisz lett a főnöknő, aki Temerinből jött T. Antónia nővérrel együtt, aki a plébános úr házvezetőnője lett, miután annak édesanyja meghalt.
1957: T. Admirábilisz főnöknőnek sokfelől hoztak megrendeléseket. Sok miseruhát, albát, lobogót, köpenyt és más egyházi ruhát készítettek a nővérek, így megélhetésük is könnyebb lett.
A horgosi templom ruháit is felújították, új lobogókat is készítettek. A baldachint is teljesen felújították.
T. Admirábiliszt a gyerekek nagyon szerették. Az első 4 osztályt tanította, közös imát, énekeket tanultak tőle. A hittanra járó gyerekek száma ugrásszerűen megnőtt.
1957. VI. 29-én volt Ft. Huzsvár László (ma a bánsági részek püspöke) újmiséje. A nővérek száz személy részére főztek.
1957. VIII. 5-én, a búcsú napján bérmálás volt. Az újonnan felszentelt püspök, msgr. Zvekanović Mátyás tartotta, mivel a szabadkai püspök, msgr. Budanović betegsége miatt nem tudott eljönni.
1958. III. 17. meghalt msgr. Budanović Lajčo püspök úr. A nővérek is
vettek Szabadkán a temetési szertartáson.
Július 2. volt ft. Szücs Márton királyhalmi plébános 25 éves papi jubileuma. A nővérek is ott voltak az ezüstmisén Királyhalmán (Bácsszőlős).
A Betlehem figuráit nagyobbakkal cseréli fel a T. főnöknő, amiket ő maga készített gipszből. A Betlehemet évről évre az új lourdes-i barlangban állítják fel. Háttérben Betlehem látképe van lefestve, szintén az ő és T. Domináta nővér munkája.
Ft. Crnković Gabriel plébános atya a rendes gyóntatójuk, havonta eljön gyóntatni.
1959.V.4. T. Domináta nővér súlyos beteg lett. Miután fölvette az utolsó kenete, magas lázzal mentő vitte a zentai a kórházba. Május 10-én, három nap múlva meghalt. Kanizsán temették el a rokonok a családi sírboltjukba. Ft. Koncz esperes, Ft. Varbai és Ft. Szögi plébánosok temették. A plébános úr misét mondott és harangoztatott érte - ingyen.
Május 25. Ft. Koncz Dezső esperes hittanvizsgára jött. A gyerekek szépen tudtak.
Június 25. Vizitáció Horgoson, Tisztelendő Zách Mária Hermenegild Vikária jött el hozzánk.
Augusztus. Horgoson még nem volt ilyen ünnep: T. Admirábilisz 25 éves jubileumát tartotta, és T. Michaela nővér fogadalmat újított egy évre. Ft. Varbai plébános úr megható, szép beszédet mondott a szentmisén. Itt volt T. Vikária és T. M. Veronika nővér is.
Augusztus 30. A püspök úr két bánáti plébánossal eljött megnézni a templomot és az épülő hittantermet.
1960.V.25. Egy Tamburier varró-hímzőgépet vettek a nővérek a templomi ruhák hímezéséhez. Egy szabadkai asszony tanította meg a varrógép kezelését T. főnöknőnek és M. Korzina nővérnek. Sok megrendelésük volt ebben az évben is.
1961.V.4. A nővérek a plébános úr kérésére átcserélték a lakásukat a plébániaépület másik oldalára. Így külön bejáratuk van a folyosóról, két szoba, kls folyosó, konyha, kamra, fürdőszoba.
1961.IX.2. Első szombaton, a szentmise alatt kigyulladt a templom tornya.
Javíttatására a hívek adakoztak. A nővérek 3000 dinárt adományoztak. A templomruhákat a kisegítő asszonyokkal együtt kimosták.
Szeptember. A bádogosok a munkálatok tartama alatt a nővéreknél rendeltek ebédet.
December 24. A nővérek misztériumjátékot tanítottak be a gyerekekkel, amelyet a templomban adták elő.
1962.1.12. Kijavították a zárda stációs képeit és felfüggesztették őket a folyosóra.
Február 28. P. Péter ferences atya a püspök úr megbízásából ft. Varbai és ft. Kovács plébánosok segédletével fölszentelte a képeket.
Március 1. A plébános úr édesapja első szombaton meghalt. Koncz esperes úr temette 7 pap segédletével.
Április 15. Harangszentelés: egy nagyharangot kaptunk a Szent Fülöp-templomból, egy kisharangot a tiszaszentmiklósi ref. templomból (ezeket a templomokat bezárták). Nyolc hónap óta először szólt harang a faluban! Esperes úr szentelte fel őket hat pappal, hat kislány szavalt.
Június 1. A nővérek minden hónap elsején imádást tartanak, böjtölnek és keresztúti ájtatosságot végeznek hálából, hogy Jézus Szent Szíve megőrizte szerzetüket a szétszóratástól.
Július. A nővérek hét templomjavító munkásnak ebédet adnak.
Augusztus 5. Búcsúkor bérmálkozás volt. A püspök urat két gyermek köszöntötte a templomajtóban. A jól sikerült hittanvizsga után a főpásztor a nővérek lakásába is ellátogatott. Elbeszélgetett velük, majd rózsafüzéreket és szentképeket adott nekik.
Augusztus 16. T. Orsolya tanácsosnő vizitációt tartott.
Augusztus 21. T. Hippich M. Benedikta megérkezett Temerinből, ő a szerzetesközösség új főnöknője.
Szeptember 11. Megkezdődött a II. vatikáni zsinat. Püspök urunk is ott van. Az egyházmegye minden templomában 9-kor megszólaltak a harangok. Imákkal, áldozatokkal, szentmiséken való részvétellel könyörögtek a nővérek és a hívek a Szentlélekhez a zsinat sikeréért.
November 16. Tisztelendő M. Benedikta főnöknő és tisztelendő Admirábilisz Kanizsára utaztak. Ott a nővérek vendégeivel, tisztelendő Milušin Beáta zágrábi tisztelendő anyával, valamint tisztelendő M. Sztaniszlava szabadkai főnöknővel társulatunk fontos ügyeiről tárgyaltak.
November 29. M. Mirella nővér beteg édesapját látogatta meg Kúlán.
1963.I.10. Püspök úr a szerzet számára vizitátort nevezett ki msgr. Körmöczi Ambrus becsei esperes személyében, amint erről közlevelében tisztelendő Vikári értesesítette a nővéreket. A tartományi káptalan sikeréért a nővéreknek naponta el kell mondaniuk a Veni Creatort és az Ave Maria Stellát.
Február 26. Ft. Körmöczi Ambrus pápai kamarás ft. Ágoston Miklós esperesekkel együtt vizitációt végzett. Közös ima, Miasszonyunk oltalmába ajánljuk szerzetünk fontos ügyeit.
1963.VI.3. XXIII. János pápa meghalt. Imádkoznak érte, 6-án gyászmise, a temetése napján sok hívő jött el a misére.
Június 21. Az új pápánk VI. Pál, Montini János milánói érsek.
Július 12. T. M. Benedikta főnöknő 25 éves jubileuma Kanizsán a lelkigyakorlat alatt T. M. Michaela örökfogadalmat tett Bácsban.
Szeptember 3. T. M. Benediktát Általános Helynöknővé választották. T. Admirábilisz újra főnöknő Horgoson.
November 3. Püspök úr előadást tartott Szabadkán a nővéreknek.
November 12. A kőműves 2000 dinárért átalakítja a konyhát, a hitközség fizeti a költségeket.
1964.1.30. A püspök úr közlevelében értesít, hogy a társulatunk ügye véglegesen el van intézve. A Szent Szabályban változások történtek, és a káptalan határozatairól is tudósít.
Február 29. Msgr. Koncz Dezső esperes úr meghalt. Temetésére a nővérek is elmentek.
Április 13. Nagy földrengés, központja Banja Lukában volt, de nálunk is lehetett érezni. Házak megrepedtek, az emberek megrémültek.
Június 1. Este M. Mechtild gázmérgezést kapott a feltételezetten üres gázpalacktól. Három napot kellett kórházban töltenie.
Szeptember 24. Plébános úr súlyos cukorbeteg. A lábát is eltörte.
Kórházba került. Kisegítője: ft. Lukits Sándor káplán Újvidékről.
1965. l-II. Pálinkás plébános úr és vasárnaponként egy ferences atya segítenek. M. Admirábilis és M. Mechtild tartják a hittanórákat a nagybeteg plébános úr helyett.
Április 14. Titelről Bajić Veco plébános érkezik segítségnek.
M. Mechtild nővér édesanyja 10 zsák kukoricát küld.
Augusztus 1. A nővérek konyhájának a felét leválasztják. Külön bejáratú káplánszoba lesz belőle. Új káplán ft. Oláh Imre.
Augusztus 9. T. Arnolda horgosi főnöknő lesz, t. Admirábilis Bácsba megy novícia mesternőnek.
1966.I.6. Ft. Oláh Imre káplán szentelte meg a nővérek lakását. Vendége a katonaidejét töltő Pénzes János klerikus írta fel az évszámot. (Későbbi horgosi plébános, majd szabadkai püspök.)
1966.I.17. Mosógép vétele és beszerelése.
Február 3. Kárász Imréné, Lónyay Gabriella temetésére t. Benedikta, t. Emelina, t. Admirábilisz is eljöttek.
Június 1. Jégszekrényt sikerült vásárolni.
Június 12. T. Helynöknő (Benedikta) és t. Orsolya látogatása a nővéreknél és t. Mirellánál is, aki mindkét szülőjét ápolta, és eltemette.
Augusztus 13. Ft. Teleki Béla az új káplán. Ft. Oláh püspöki titkár lett.
Szeptember 14. Szimplicia nővér, az Isteni Megváltó Rendjéből itt rekedt Magyarországról. Horgosra helyezték.
Szeptember 16. Horgosról 18 zarándok indult Rómába, köztük M. Antónia nővér is. Sok szép lelki élménnyel tértek haza. Antónia nővér megköszönte a
tisztelendő anyának Kanizsán és a plébános úrnak, akik lehetővé tették útját.
1967.V.10. Püspök úr megáldotta a nagybeteg Kosztka nővért, mindnyájan pápai áldást, érmecskéket kaptak.
Május 24. Türelemmel viselt betegség után Kosztka nővér meghalt. Sok jót tett az árvákkal, nagyon szerették őt.
Július 9. Bérmálás, 200 gyermek.
Július 23. M. Antónia nővér leesett a létráról. (Bordatörés, zúzódások. Lépe megsérült.) Erős kötést, fájdalomcsillapítót kapott az orvostól.
Szeptember 10. Teleki Béla káplán elbúcsúzott. Mindenki nagyon sajnálta, hogy elmegy.
1968.I.2. A nővérek megnézték a Mariánumot Szabadkán.
Január 4. M. Mirella, horgosi születésű nővér temetésére ment M. Korzika nővér az elhunyt fivérével, Amstadt András postafőnökkel.
Április. Sipos Mihály káplán a plébános pihenése idején a helyettes. Berényi Gergő sekrestyést, öregségére való tekintettel, nyugdíjba küldi. A sekrestyési, templomgondozói, harangozói állást a nővéreknek ajánlja fel.
Május 19. A nővérek átvették a felajánlott állásokat. Pósta János lánya, Mancika lakodalmából mindenféle ételt hoztak a nővéreknek.
Június 23. Bár eddig minden évben a nővérek készítették elő az elsőáldozók előkészületét és reggelijét, az idén a káplán mindent egyedül csinált.
Augusztus 5. Múzeum nyílik a horgosi plébánián. Régiségeket hoztak össze az emberek. A püspök úr nyitotta meg.
Szeptember 16. Sipos káplánt Becsére helyezték. Helyébe ft. Bašić Gyula káplán jött, aki nagy igyekezettel tanul magyarul.
November. Ráfaela nővér hitoktató, templomgondozó. A betegsegélyzőjét a zárda fizeti. A plébános úr nem hajlandó.
1969.I. Konyha, fürdőszoba korszerű fölszerelése 75 000 dinárba került. Fizették a nővérek.
1970.X.22. Új káplán érkezett: Dobai István. Plébános úr Újvidékre, a Szent Rókus templomba készül, mert betegsége miatt nem képes nagyobb helyen dolgozni.
November 4. Visszamarad Horgoson.
November 8. Moholon nagy ünnepség. Népviseletbe öltözött fiatalok érkeztek egész Bácskából. Püspök úr a pápai nunciust is magával viszi erre a ritka szép ünnepségre. Horgosról 20 fiatal ment. A moholi templomban ünnepi misén vettek részt.
November 13. Dobai István Bajsára ment plébánosnak. A hívek őt is nagyon megszerették. Különösen sokat foglalkozott az ifjúsággal. A nővéreknek is sokat segített.
November 28. Új káplán: Mátéffy Béla.
December 21. A nővérek a Horgosi harangszó című, házi nyomásos híradó
sokszorosításában segítettek a plébános úrnak.
1971.I.3. T. Paulina nővér vezetésével a hittanosok kis színdarabot játszottak a szülőknek a templomban. Utána szentképeket osztott nekik.
Március 17. Antónia nővért súlyos betegen Zentára vitte a mentő. Plébános úr elvitte neki az Oltáriszentséget.
Május 10. T. Vesztina t. Korzikának és t. Antóniának nyugdíjat akar kijárni.
Május 25. T. Zách Mária Hermenegild tisztelendő anya Kanizsán meghalt. Ma temették nagyszámú pap, nővér és rengeteg hívő részvételével. 85 éves volt, 63 évi fogadalmas, 17 évig volt tartományi főnöknő.
Július 19. Vizitáció t. Hippich M. Benedikta anya.
Szeptember 9. T. Antóniát Zágrábba viszik operációra. T. Korzina nővért áthelyezik Topolyára (összesen 22 éven át volt Horgoson). Antónia operációja: 1 nagy tumor, 14 epekő.
Szeptember 24. T. Edvina főnöknő Horgoson. Meghatóan gondoskodik az idős beteg nővérekről. Fatima nővér sekrestyés, hitoktató, harangozó. A káplán sokat segít, mert M. Fatima nővér lábai fájnak.
December 20. plébános úr beteg. Karácsonyra ft. Pénzes János káplán jön
kisegíteni. A népek nagyon megszerették. Szép szentbeszédet tartott.
1972.II.10. Ma fejeződött be a misszió, amelyet ft. Békési István SJ (Kaszap István novíciustársa volt!) tartott. A templom tömve volt.
Március 2-11. M. Eleonóra nővért súlyos műtét után hazahozta a mentő.
Március 22. T. Fatima nővér sikerrel tette le a hitoktatói vizsgát.
Április. Húsvét: az új káplán Juhász György diakónus. Újmiséje fehérvasárnap Csantavéren.
Június 4. 263 bérmálkozó. Sokan áldás nélkül elmentek, még a szentmise végét sem várták meg.
Július 31. Varbai Jenő plébános nyugdíjba vonul a szabadkai Josephinumba, ft.Juhász Qyörgy az adminisztrátor.
Október 2. Ft. Pénzes János az új plébános, 19-én szerződést köt a nővérekkel.
December 6. Szimplicia nővér véglegesen Horgoson marad.
1973.I.18. Martonoson váratlanul meghal t. Narvissza ált. gondnoknő, a nővérek jelen vannak a temetésén.
Május 1. Plébános úr Zágrábba utazik egy hónapra, ft. Szedák Gyula SVD missziós atya helyettesíti.
Május 3. Szimplicia nővér meghalt. Két nap múlva Horgoson temették el.
Május 28. Nővérek Kanizsán t. Beatrix nővér temetésen; 6 pap 39 nővér van jelen.
Október 15. A Teréz-templom 200 éves jubileumán 9 püspök, 100 pap koncelebrál. Sok nővér is jelen volt, Horgosról is.
1974.IX.7. Edvina nővért Bácsba, Alkantára nővért Péterrévére, Fatima nővért Szabadkára helyezték át.
Szeptember 20. Az új nővérek: Szőke M. Katalin és Sipos M. Emerencia, akik már felvették az új szerzetesi ruhát. Fatima nővér lesz a vezető nővérük, de továbbra is Szabadkán tartózkodik a Mariánumban.
December 13. Ft. Varbai Jenő plébános meghalt Szabadkán. Másnap temették Horgoson.
1975.II.13. M. Katalin és M. Emerencia nővér hitoktatói vizsgára mennek Újvidékre. Jól sikerült.
Március. Húsvét. A templom tömve.
Április 29. 16 zarándok Rómába indul Katalin nővérrel. Az útazás május 6-ig tart.
Június 5. Foucauld atya Kis Nővérei: Sr. Edith és Sr. Margarete látogatóban, vetített képes előadást tartottak az életükről. Jól érezték magukat Horgoson.
Szeptember 20. A mesterek villamosítják a bécsi új harangokat.
Október 5. Püspök úr megszenteli a harangokat. Az ünnepi szónok ft. Húzsvár László esperes úr. Sokfelől érkeztek vendégnővérek is.
November 5. Ft. Gubi atya Horgoson kisegít.
1976.I.4. Újra diákmisék vannak fél 9-kor, melyeken sok gyerek vesz részt.
Április 11. Virágvasárnapon a kismisén a passiót gyerekek mondták. A templom nagytakarítására sokan eljöttek segíteni.
Május 27. A plébános úr kívánságára a nővérek külön konyhán főznek. Eddig édesanyjával együtt főztek.
Június 29. Danyi Lászlót diakonussá szentelte Szabadkán a püspök úr. Sokan utaztak be busszal.
Július 27. Tisztelendő Kreszcenciána helynöknő vizitáción, mert t. Benedikta anya beteg.
Július és augusztus. Emerencia és Katalin nővér felváltva a püspöki szigeten segítenek főzni a nyaraló vendégeknek.
Szeptember 7. Danyi László diakónus Doroszlóra vezette a búcsúsokat.
Október 9. Hippich Mária Benedikta tisztelendő anya meghalt. Temetése Szabadkán a bajai temetőben. Püspök úr misézett, majd eltemette. Lelki nagyságát, erényeit, példás szenvedését emelte ki beszédében.
1977.IV.3. Ft. Utasi Jenő tótfalusi plébános Jézus szenvedéséről vetített filmet a templomban, 17-én pedig Jézus feltámadását láthattuk színes mozgófílmen. Ezt Dobai atya vetítette.
Május 23. A bérmálkozók száma 136. A püspök atya elégedett volt velük.
Június 29. Ft. Danyi László szentelése Szabadkán, másnap újmiséje Horgoson. T.Edvina, t. Paulina, t. Mechtild, t. Fatima, t. Rafalella, t. Admirábilisz nővérek is eljöttek az újmisére.
1978.I 25. Tíz. éve, hogy a szabadkai püspökség önálló lett. A pápai nuncius is részt vett az ünnepségen. Horgosról többen elmentek, a nővérek is ott voltak.
Március 27. Meglátogatták a műtét után t. Romarika nővért Martonoson és t. Michaelát Moholon. (Káptalan nincs említve).
Szeptember. VI. Pál és I. János Pál pápa halála, II. János Pál pápává választása.
1979.II.28. Meghalt Kárász Imre, 75 évet élt. Másnap a püspök és a több pap által koncelebrált szentmise után a templomból a temetőbe kísérték. Nyolc nővér is jelen volt.
Március 15. Kárász Ilona elutazott tisztelendő Fiala Mária Ivánka anyához jelentkezni, mert nővér szeretne lenni.
Szeptember 15. T. Amstadt M. Mirella, t. Radics Mária Bertilla és Kárász M. Anna nővérrel a horgosi születésű nővérek összesen hárman lettek.
Sztember 17. Új nővérek érkeztek: Balázs M. Margit kántornő, hitoktató és Kávai M. Berta szakácsnő.
1980. Nagy M. Michaela kapott áthelyezést Horgosra vezető nővérnek, Berta nővér a Mariánumba került.
1981. Ft. Pénzes János esperesi kinevezést kapott.
December 13. Az esperes úr édesanyja rövid, súlyos betegség után meghalt. Másnap Tari János esperes úr hat pappal mondott gyászmisét lelkiüdvéért Horgoson, majd Nemesmiliticsre vitték. A püspök atya temette el 13 pappal. Nemeslelkű, erényes, példás életű, igazi papi édesanya volt.
1985. IX. Festik a horgosi templomot. Balázs M. Margit szorgalmas és különlegesen szép munkáját dicséri a megújult templomfestés.
1986.VIII. Kárász István fehér márványból kifaragta az új, szembemiséző oltárt, keresztkutat, kereszteket.
Október 10. A püspök úr nagy ünnepség keretében fölszentelte az új oltárt és a megújult templomot.
1987.VII.22 T. Gyulás Mária Fulgencia főnöknő Martonoson meghalt. A példás, szent életű nővér 94 évet élt, ebből 73 évet Martonoson.
Július 26. Kárász Anna nővér Horgoson örök fogadalmat tett.
Augusztus 5. Ft. Makra Gyula esperes úr (Bajaszentivánról) aranymiséje Horgoson.
1988.II.14. Msgr. Huzsvár Lászlót a bánsági részek püspökévé szentelték
Becskereken 10 püspök, 12 más vallású lelkész és nagyon sok pap és hívő jelenlétében. Horgosról és több más helységből is sokan mentek Becskerekre.
1989.V.16. Bérmálás, 185 gyermek.
Május 18. Pénzes Jánost, eddigi horgosi esperes plébánost püspökké szentelik.
Június 29. Püspök atya ft. Erhardt Róbertet pappá szentelte.
Augusztus 5-én a templombúcsú alkalmával a püspök úr beiktatta az új plébánost, ft. Brasnyó Ferencet, aki két év elmúltával Kishegyesre került plébánosnak.
1991.VIII.5. Horgosra ft. Palatinusz István került plébánosnak. Azóta is sikerrel működik együtt az új nővérekkel M. Olivával és M. Elvirával. Isten tartsa meg őket sokáig erőben, egészségben!